Majdnem minden munkahelyváltással foglalkozó cikk és tanulmány valamilyen negatív faktorral köti össze az eseményt: kiégés, nem megfelelő vezetés, belső motiváció hiánya…
Van a munkahelyváltásoknak egy másik csoportja, amiről ugyan kevesebbet írnak, de ugyanolyan fontossággal bírnak. Ezek pedig a természetes pályafejlődésre vezethetők vissza.
A zeneszámoknál az első pár ütem ritmusából legtöbbször már tudjuk, hogy kinyomjuk-e a számot rögvest, vagy tombolva táncra perdüljünk. Így van ez a beszédekkel is. Az első mozdulatok, az első szavak már meghatározhatják az előadásunk sikerességét.
Van egy filter, amit prezi készítésénél is tudsz alkalmazni. Nem biztos, hogy olyan instant működni fog, de néhány egyszerű lépéssel és kattintással sokkal letisztultabb és hatásosabb prezentációt kaphatsz. Ezt a technikát mi üzenetfókuszú filterezésnek hívjuk.
Amikor a prezentációs tréningjeinken feltesszük azt a kérdést, hogy a nyilvános beszéd helyzetekben ki a főszereplő, akkor a legtöbben azonnal rávágják, hogy „én vagyok a főszereplő, az előadó” De tényleg így van ez?
Sokféle prezentációs tréninget kínálnak a piacon. Mi most összehasonlítottunk nektek négy aktuális képzési programot, hogy megtaláljátok azt, amelyik a legjobban megfelel majd az elvárásaitoknak.
Állandóan prezentálunk, vagy prezentációt hallgatunk: a munkahelyünkön, sales megbeszéléseken, ügyfél-találkozókon, konferenciákon. Annak ellenére, hogy a prezentáció az üzleti kommunikáció alapja, az igazán jó prezentáció nagyon ritka. Összeszedtünk neked 4 olyan tipikus hibát, amire ha odafigyelsz, lényegesen hatásosabb lehet a következő előadásod.
TEDxYouth előadónak lenni óriási lehetőség – ugyanakkor nagy felelősség is. Erről Stumpf Kata 2017-es TEDxYouth előadót kérdeztük interjúnkban.
Nem csak, mint szakács, de mint TED-es előadó is nagy kedvenceim közé tartozik a kissé bohém, a színpadon föl-le ingázó sztárszakács, Jamie Oliver. Szeretnék kiemelni számotokra 3 technikát a Ted Prize beszédéből , amit alkalmazhattok üzleti prezentációban, startup pitchben, vagy épp egy egyetemi előadásban.
Sokszor találtok meg minket azzal a kérdéssel, hogy a beszédet meg kell tanulni fejből, vagy lehet szabadon improvizálni a megtervezett struktúra keretein belül. Erre nincs kizárólagos igen, vagy nem válaszunk. Mindegyik módszert követve hallottunk már hangos tapsvihart és mindegyik vezetett már némi bakizáshoz. Akkor mégis hogyan dönts?
Volt már olyan, hogy úgy érezted a prezentációdban felsorolt statisztikák, bemutatott adatok unalmasak, és igazából már előre elkönyvelted, hol fogod elveszíteni a közönséged figyelmét? Legtöbbször a számokkal és adatokkal sikeresen elriasztjuk a minket hallgatókat, pedig lehetne másképp. Lehetne ez az eszközünk arra, hogy igazán emlékezetessé tegyük az előadásunkat.