Izgalmas küldetést vállalnak a TEDxYouthBudapest színpadára kiálló fiatalok. Több száz embernek szeretnék úgy átadni a gondolataikat, hogy abból mindenki elvihessen magával valamit. Éppen ezért, az a felkészítési folyamat, amin ilyenkor együtt végig lépdelünk, segít nekik abban, hogy megértsék, hogyan tudnak majd a szavaik, a színpadi jelenlétük által jobban kapcsolódni a közönségükhöz, hogyan tudják az üzenetet másokban is aktiválni.
Összegyűjtöttem nektek is azokat a többnyire tipikus nehézségeket, amikkel nem csak ők, de szinte mindannyian megküzdünk a felkészülés során.
1. A kevesebb néha több
A legtöbben, akik úgy döntenek, hogy szeretnének ráállni arra a bizonyos piros körre, nagyon sok különböző történetettel érkeznek meg hozzánk. Egyik élmény, teória, ötlet követi a másikat. Szeretnék jól kimaxolni a rendelkezésükre álló 15 percet és mindent, de mindent átadni, ami a fejükben van.
Legtöbben a céges rendezvényeken, konferenciákon is ezt a taktikát követik. Ennek persze az lesz a következménye, hogy időnként mi nézők elveszünk az előadók gondolatainak sűrűjében. Pedig a cél nem az, hogy labirintust építsünk, hanem egy olyan utat, amely egyértelműen követhető.
Például egy bonyolult fogalom elmgyarazásához elég egy jó példa, nem kell a gyengítő és túlmagyarázó duplázás. Vagy egy történetben nem kell azokat a részleteket is bemutatni, amik amúgy jópofák, de a jelentéshez nem adnak hozzá. Azt is szoktuk mondani, hogy mikor megvagy az első vázlattal, akkor jöhet a „kill your darlings” módszer. Lehet, hogy érdekes, lehet, hogy izgi, de ha igazából nélküle is átmenne az üzenet, akkor bizony „kukába” vele.
Vagy hagyatkozhatsz a jól bevált hármas tagolásra is. Válaszd ki azt a három legfontosabb gondolatot, ami kell az üzeneted felépítéséhez és egy-egy példával, sztorival vagy épp adattal támaszd alá ezeket.
2. Ne legyél didaktikus!
Valószínüleg ez is még az iskoláskorból tovább hozott, berögzött reakció, hogy kommentáljuk a mondandónkat és mintha velünk szemben is iskolások ülnének, felhívjuk a figyelmet arra, hogy mikor mi jön. „Most elmondom nektek a főüzenetemet”, „ha csak egy dologot viszel magaddal, akkor az az legyen”, „most elmondok egy történetet” „nagyon fontos, amit mondok” vagy a kedvencem „most megosztok veletek egy vicces élményt”. Ezekre nincs szükség.
Amikor kiemeljük és megmondjuk, hogy mit vigyen el üzenetnek, milyen érzéseket érezzen, az képes a másikat egy tartozkodó vagy akár elutasító pozícióba tolni. „Nah persze, vicces. Majd meglátjuk…” „Ohh, szomorú sztori jön, jaaaj ne…” „Háát ez nem is volt szomorú…” „Jahh, brutális siker…”
Ha jól van felépítve a beszéded, akkor pontosan tudni fogja a közönséged, hogy mikor mit érezzen, mi az igazi esszenciája a mondandódnak. Sőt, akkor meglesz annak az öröme, hogy saját maga mondhatja ki, „ez most vicces volt” , „huh ez egy nagyon jó sztori volt”, „ezt a gondolatot elviszem magammal”. Megadod neki azt a tiszteletet és bizalmat, hogy saját maga döntsön és értékeljen.
3. Add tovább az üzeneted energiáját!
Akármilyen érdekes és izgalmas lehet a mondanivalód, ha mind hangerőben, dinamikában és testbeszédben azt üzened, hogy magad sem hiszed el, hogy erről te itt és most beszélhetsz. A zárt szájjal visszafogott mondatok, vagy a versmondás szerűen felmondott gondolatok elvesznek a teremben.
Mintha egy üvegből ki szeretnéd engedni a bent repdeső ezerszínű pillangókat, de ahogy kirebbenek, szétporlad a szárnyuk. Az üzenet és a varázslat elveszik. Az a varázslat, ami egyébként ott volt benne minden egyes spontán beszélgetésben, amikor nagy lelkesedéssel, csillogó szemekkel meséltél az ügyedről.
Az üzenetben rejlő erőt és energiát át kell adni a másiknak is. Ehhez van olyan, akinek arra van szüksége, hogy rengetegszer elpróbálja az előadást, mire a megtanult mondatok újra a sajátjai lesznek és az egész olyan lesz, mintha spontán mesélne. Van akinek az segít, hogy fokozatosan jut el a nagyobb közönséghez. Elmondja a családtagoknak, barátoknak és addig-addig meséli, míg már a saját hangja nem lesz ijesztő. Van ahol pedig beszédtechnikai trükkökhöz folyamodunk. Ilyenkor lehet azt látni, hogy például parafadugóval a szájukban járkálnak próbákon, vagy furcsa „tánclépéseket” gyakorolnak.
4. Legyél konkrét!
Bár a legtöbben menekülünk a Coelho-szerű mondatoktól és közhelyektől, mégis sokan esnek bele abba a csapdába, hogy túl általánosan beszélnek a témájukról. Mint amikor egy cég az értékeit sorolja fel és szép-szép, hogy van egy lista és vannak definíciók arra, hogy „nekünk az ügyfélélmény a legfontosabb” vagy „nálunk tulajdonosi szemlélet van”, de ezek így önmagukban nem elegendők. Hiányoznak a konkrét példák, történetek, hogy megértsük, hogy ez nekünk mit jelent, minekünk, közönségnek mi lesz a feladatunk.
A TED videókban és előadásokban is az általánosságok mögött meghúzodó
egyedi és konkrét történetekre vagyunk kíváncsiak, amikből mi is tanulhatunk. Kapcsolódni karakterekhez tudunk, akik cselekednek, hibáznak, éreznek. Keress konkrét példát, ha arról akarsz beszélni hogy a bizalom nálatok a legfontosabb alapérték, vagy bizonyítani szeretnéd, hogy jó csapatjátékos vagy egy interjún.
5. Higgy a történetedben!
Még mindig sokan félnek, hogy „sztorizni” azt jelenti, hogy „mellébeszélek”, hogy kerülöm az igazán fontos lényeg kimondását. Addig, amíg ezt gondolod, addig nehéz is lesz történetet mesélned. Hiszen ha te nem bízol abban, hogy ez fontos, hogy ezzel közvetíthetsz értékes üzenetet, addig a másik miért higgyen benne?
Persze, hogy nehéz amúgy ezzel megküzdeni. Nekem is hosszú időbe telt, mire rájöttem arra, hogy a tréningeken is sokkal inspirálóbb és motiválóbb vagyok, ha használom a saját példáim.
Megosztottam hogyan lettem magyartanárból tréner, milyen volt egyik napról a másikra felköltözni Budapestre. És azt tapasztaltam, hogy így a résztvevők is jobban megnyílnak, többet kérdeznek, több pozitív visszajelzést kapok, hogy amit csinálok, annak hatása van. Ezért is van például a TEDxYouthos felkészítési folyamatban több csoportos próba is, megtapasztalják a másik reakcióján keresztül, hogy mikor tudunk odafigyelni, reagálni és kapcsolódni.
Remélem, hogy az itt felsorolt tipikus hibák és megoldási javaslatok téged is segítenek abban, hogy magabiztosabb és tudatosabb előadóvá válj! Ha pedig ehhez szeretnél szakmai támogatást kapni, gyere el a következő Impact Lab prezentációs képzésünkre!
