Ki ne hallott volna már a TED beszédekről? Mi is gyakran nyúlunk vissza hozzájuk képzéseinken, idézünk belőlük egy-egy tréning alkalmával, vagy használjuk őket szemléltetésre prezentációs coachingokon. Ezek a beszédek általában egy-egy aktuális, akár az emberiség egészét érintő témát dolgoznak fel, nem is akárhogy!
A 15-20 perces előadások emberek millióit ösztönöznek változásra. Emberek, üzleti ötletek válnak sikeressé általuk. Inspirálnak üzleti, iskolai prezentációkat. Minden milliós nézettségű, nagy horderejű, emberek millióit elérő beszéd mögött ott áll egy jól megírt mottó.
A mottó ugyan a beszéd egy apró részlete, mégis ez az a mondat, amit aztán milliók kezdhetnek el ismételni. Címlapokra kerülhet, hashtaggé, mozgalmak szállóigéjévé válhat. Érdemes tehát körültekintően, gondosan becsomagolni üzenetünk esszenciáját abba a bizonyos egy mondatba.
Régóta vagyok a TEDxYouth@Budapest felkészítői trénerei között, így most az ott végzett munkám tapasztalataira alapozva szeretnék megosztani néhány olyan technikát, amelyek neked is segíthetnek megtalálni a mottódat. Mindezt persze TEDxYouth példákkal szemléltetve.
1. Csak röviden
A könnyű felidézhetőség feltétele, hogy kellően rövid és lényegretörő legyen az egy mondatba sűrített esszencia. Azt a legfontosabb kulcsgondolatot építsd bele, amely üzeneted legmélyebb lényegét képes kifejezni. A 10 legnézettebb TED beszéd elhíresültté vált mottóit vizsgálva azt tapasztalni, hogy 3-12 szó között alakul egy könnyen felidézhető mottó ideális hossza. Ha a mondatod ennél hosszabb, akkor hallgass Antoine de Sain-Exupéry-re: „nem akkor alkottál tökéleteset, ha már nem tudsz mit hozzátenni, hanem ha már nem tudsz mit elvenni belőle.” A töltelékszavak halmozása, a túlzásba vitt felsorolás megszüntetése fontos.
„Nincs rossz idő, csak rossz öltözék.” – Morandini Viktor, Lapraszerelt boldogság
Hagyd, hogy szíven üssenek a dolgok! – Stumpf Kata, Hogyan lehet jól keresni?
2. Ösztönözzünk cselekvésre!
A leíró, az információt összefoglaló mottó passzív szerepben hagyja a közönségünket. Ha igazi reakciót, változást szeretnénk kiváltani, akkor közvetlenül szólítsuk meg a hallgatóságot. Cselekvésre felszólító mondatokkal adjunk feladatot a közönségnek. Meg kell mutatnunk, mit tegyenek az általunk kínált cél érdekében. A közönség ezáltal úgy érezheti, hogy aktív részese, formálója a cél elérésének. A mottónk így jelmondattá válik, tettre hívva buzdít és ösztönöz másokat. Például Simon Sinek beszédének kulcsgondolata: „A sikeresség fontos eleme, hogy a mit csinálunk mellett arról is beszéljünk, miért csináljuk azt.” Mottója a „Kezdd a miérttel!” azóta már könyvcímmé is avanzsálódott.
„Ahelyett, hogy ‘min változtatnék?’ , tegyük fel magunknak a ‘min nem változtatnék?’ kérdést!” – Lantos Lili, Mikortól építünk embert?
„Gondold újra mit tudsz a női testről!” – Cserháti Janka, Mítoszírtó
„Keresd azokat a lehetőségeket, amikor fiatalokkal kerülhetsz kapcsolatba, amikor hatással lehetsz az életükre.” – Barta Niki és Major Zoli, Együtt leszünk értékesek
3. Kontrasztoljunk
Az ember alapvetően ellentétekben gondolkodik. Egy jelenséget egy másikhoz hasonlítva tudunk igazán megismerni és megérteni. Ez a kontrasztolás dinamikát visz a beszédünkbe. Megmutatjuk milyen volt és milyen lehetne, mi a probléma és mi a megoldás, mit hittünk eddig és hogyan van valójában. Ez a technika a mottónkat is támogathatja. Sűrítsünk két ellentétes elemet egyetlen mondatba, hogy rávilágítsunk az általunk ismertetett gondolat jelentőségére.
„Nem az a lényeg, hogy mit adsz, hanem hogy milyen érzést okozol.” – Czene Csilla, Szabályalan jelenlét
„Mi mindannyian a hibáinkkal együtt vagyunk tökéletesek.” – Lukoviczki Réka, Az élet mint ajándék
„Ha bezárkózunk, önmagunktól vesszük el a lehetőséget, hogy többek legyünk.” – Násztor Péter, Egy élet egy évben
„Képzeletben teremtettünk válaszlehetőségeket, de már ez is új világokat nyitott meg számunkra.” – Pintér Gergő, Térteremtés
4. Használjunk metaforákat, párhuzamokat
Az irodalom órák emlékeit is érdemes előhívni. A költői eszközök használata ugyanis nem a művészek privilégiuma. Beszédünk során percenként nagyjából hat metaforát használunk, nem véletlenül. A már ismert metaforák, hasonlatok, párhuzamok segítik a megértést és a felidézést. A sokszor hosszú és didaktikus, direkt üzenetek helyett, keressünk a témához illő asszociációt! Ezek rövidebbek, izgalmasabbak, játékosabbak, ráadásul a közös tudást előhívva rögtön kapcsolódnak is a közönséghez.
„Az álmok földrehozatalának mindig ára van.” – Sallay Fanni, Megálmodni a valóságot
„Jelenben lenni olyan, mintha lenne egy állandó háttérzene és filter az életeden.” – Viszneki Vivien, JELENtőset alkotni
„Ahogy a barátság, úgy a népi kultúra is elszakíthatatlan, ezért szoktuk ezen a zenekaron belül azt mondogatni, hogy a gatyamadzag sose szakad el…” – Gatyamadzag zenekar, A gatyamadzag sose szakad el
Tréneri munkám során azt tapasztalom, hogy bár időt és türelmet igényel egy-egy mottó megtalálása, az előadás felidézhetősége szempontjából azonban óriási hozadéka lehet. Sokszor rengeteg gondolat kavarog a fejünkben, amit szeretnénk másoknak átadni. Még ha a kusza gondolatoknak meg is találjuk a struktúráját, akkor is úgy érezhetjük, hogy a közvetített tartalom elveszik, a szó elszáll. Az esszenciát rögzítő mottó az, ami megmarad, felidézhetővé és továbbvihetővé teszi az üzeneted. Ezért ne sajnáld ráfordítani a szükséges időt és energiát!
Ha pedig elakadtál szívesen segítünk neked, keress minket prezentációs coaching időpontért, hogy együtt találjuk meg azt az egy mondatot ami nem csak a te hanem a környezeted életét is megváltoztathatja!
