Azoknak, akik szeretik a tudományosan igazolt tényeket.
Azoknak, akik még mindig kételkednek abban, hogy érdemes történeteket mesélni.
A történetek körülvesznek minket. A reggeli kávéd dobozán talán megtalálod a cég történelmét. Ha bekapcsolod a tévét, az összes reklámban egy rövid, ám annál jobban összerakott sztorival találkozhatsz. A bkv-n meghallgathatod, hogy végre újra vannak friss zöldségek a piacon. Mire beérsz az irodába, már megszámlálhatatlan mennyiségű történettel találkoztál.
Sztori szűrő meetingek
A napjainkat kitöltő meetingeken viszont ritka a történet mint a fehér holló. Mintha a meeting room falai szűrőként működnének: az adatok bejöhetnek, de a sztorik jobb, ha kint maradnak. Mintha csak attól lenne hiteles a prezentációnk, ha tele rakjuk azt adatokkal, de nem mutatjuk meg a hallgatóságunknak, hogy kik, miért, mennyi energia és idő befektetéssel készítették el azt, vagy, hogy a sokszor jól hangzó, de megfoghatatlan számok mögött mit találunk.
Míg a tényeket, adatokat természetükből fakadóan tudományosabbnak, konkrétabbnak, meggyőzőbbnek érezzük, addig a történetekről hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy túl szubjektívek, megfoghatatlanok, bizonyító erejük pedig kicsi.
Nem szeretnék a sztori kontra tények csatában senkit sem győztesnek kikiáltani. Az, hogy mikor melyik szolgálhat erősebb érvként az üzenetünk mellett legtöbbször szituáció és előadó függő. Szükségünk van mindegyikre.
Már írtunk nektek arról, hogyan használjunk adatokat előadás során úgy, hogy az ne legyen száraz, vagy unalmas. Most a történetekről szeretnénk nektek bebizonyítani, hogy tudományos szempontból is megállják a helyüket. Hátha ennek hatására több meeting roomba és tanterembe válnak hasznossá.
Ezért használj történeteket!
A tényekre akár 22-szer jobban emlékezünk, ha történetekbe vannak ágyazva. (Jerome Brunner: Making Stories)
A történetek átszövik a hétköznapjainkat. A párbeszédek 65%-át személyes történetek alkotják. (Jeremy Hsu)
A történetek az agyunk érzékelésért, hallásért, szaglásért, vagy akár a mozgásért felelős területeit is képesek aktiválni. Az adatok és tények, csak a nyelvi folyamatokért felelős részeket stimulálják. A történetekre így könnyebben visszaemlékszünk. (Jeffrey M. Zacks, Washington University in St. Louis)
A történetek a gyermeki kíváncsiságot hozzák vissza. Ilyenkor sokkal nyitottabbak és fogékonyabbak vagyunk az információkra. (Margaret Parkin)
Az előadó és befogadó agyi tevékenységei szinkronizálódnak történetmesélés közben. Minél nagyobb a megegyezés, annál jobb a megértés. (Dr. Uri Hasson)
+1 A történetek után jobb emberek lehetünk. Állítólag. Persze, nem mindenkire igaz 😉 Mindenesetre biztos mindannyiunknak volt már olyan, élménye, hogy egy képzeletbeli szituáció átélése hatással volt a személyisége formálódására. (Green és Brock)
Meggyőztünk? Vagy nem? Ha még kételkedsz próbáld ki! Kezdj el történeteket mesélni! Érezni fogod magad is, hogy képes-e neked is segíteni ez az eszköz az üzenet átadásában.
Ha pedig segítségre van szükséged és szeretnéd, hogy együtt előássuk a történeteidet, akkor írj nekünk és akár prezentációs coachinggal is segítünk neked, hogy a következő konferencián, all-staffon, megnyitón a te történetedre figyeljen midenki.
