Miért szoktuk statisztikákkal, számadatokkal megtölteni a prezentációinkat?
Mert a számok konkrétak. Objektívek. Igazoltak és hitelesítettek.
Kiválóak racionális érveléshez. Amíg így tekintettem az adatokra, addig legtöbbször messze el is kerültem őket. Humán beállítottságom révén nekem például nem ment az adatokhoz kapcsolódás. Rendre elfelejtettem a számokat. Aztán a töménytelen mennyiségű TED videó, amit megnéztem, két dologra döbbentett rá.
Valójában az adatokkal nagyon jól lehet hatni az érzelmekre. Ráadásul az adatokkal való kommunikáció rengeteg kreativitást és ötletet igényel.
Ha kellően ügyes vagy, akkor az adataid a megdöbbentés, a megnevettetés, az ironizálás remek eszközei is lehetnek, csak minden az adatok megfelelő interpretációján múlik.
Mit kell tennünk, ha szeretnénk mi is ilyen hatást kiváltani?
Először is a témánkhoz gyűjtsük össze azokat az adatokat, amelyek erős érvként támogathatják az üzenetünket. Ezek az adatok, ami nyersanyagaink, amiket megfelelő technikákkal a témánk kontextusába helyezünk és a befogadók számára érdekesebbé és emlékezetesebbé teszünk. Erre azért van szükség, mert az adatok önmagukban sokszor ijesztően nagyok, megfoghatatlanul elvontak és szárazak. Őszintén, benned be szokott kapcsolni a „Jaj, ne már!” vagy a „Na most alszom el, ha nem adtok kávét!” belső hang, amikor megtudod, hogy a főnököd, kollégád vagy professzorod épp egy teljes lexikonnyi adatot akar rád zúdítani?! Mert a legtöbbünkkel ez történik.
A közönség ingerküszöbét ugyanis a kontextus nélküli végtelen adatsor messze elkerüli. Ilyenkor következik be az, hogy az adatok az előadás utáni 5 percben a rögtön elfelejtett infók közé kerülnek. Ráadásul ha túl sokat használsz belőlük, akkor még azt az 5 percet sem élik túl. A közönséged inkább telefonozni vagy álmodozni kezd. Igen, arról a bizonyos kávéról. Vagy ami még rosszabb, bosszankodni fog, hogy miért rabolod a drága idejét és sokkal hatékonyabb lenne, ha hagynád őt dolgozni.
Szóval, ha legközelebb adatokat szeretnél használni, akkor tedd az adatokat emberléptéküvé és érzékletessé!
Emberléptékű és érzékletes adatok
Na jó, de ez mit is jelent? Először is egyszerűsít és csak olyat mondj, amit a közönséged könnyen megért, el tud képzelni, az ő nyelvén szólsz.
Complexity is your enemy. Any fool can make something complicated. It is hard to make something simple.
Richard Branson
Másrészt, ami még szintén fontos, hogy maradj meg az üzeneted kontextusában.
Egy példán keresztül meg is mutatom mire gondolok.
Egyszer rátaláltam egy UNICEF kampányvideóra, ami nagyon megfogott. Az ő üzenetük arról szólt, hogy Delhiben a légszennyezettség olyan súlyos, hogy rendkívüli módon veszélyezteti a gyermekek életét. Szerették volna felhívni szélesebb közönség figyelmét arra, hogy ez probléma azonnali megoldást követel.
A videójuk így kezdődik:
„Képzelj egy gyermeket, aki napi 25 szál cigarettát szív el. Ilyen mérgező a levegő Delhiben, amit naponta gyermekek milliói lélegeznek be.”
Mondhatták volna a száraz, rideg tényeket is: A helyzet súlyos, egy köbméter levegőben kimutatható 2,5 mikrométernél kisebb, finom porszemcsék mennyiségét kifejező összérték 448 mikrogramm.
De ahogy ezt az információt talán ti sem olvastátok végig, vagy pont sokszor el kellett olvasnotok és ha minden igaz, még most sem értitek, úgy más se fogja. Hacsak nem szakértő, de ugye nem hozzájuk szólunk. Sajnos a legtöbb konferencián és meetingen az adatokról még mindig pont így beszélnek.
Vagy mondhatták volna azt is, hogy a helyzet Delhiben olyan súlyos, hogy 999 pontot értek el a skálán, ami már 500 ponttól veszélyesnek minősíti a levegőt. De ez az információ még mindig semlegesebb a 25 szál cigarettát elszívó gyermekhez képest.
Mert ugye ott van a szemed előtt a dohányzó kisgyermek? Vagy érzed a cigaretta füstöt? Egy ilyen példával való szemléltetés képes arra, hogy bekapcsolja az érzékszerveket. Ez már érthető, felfogható és ami a legfontosabb érezhető.
Légy komfortos az adatokkal
Talán felötlik benned a kétség, hogy na de kérem, nem hatásvadász ez így egy kicsit? Szerintem akkor lesz valami hatásvadász, amikor a kiválasztott kommunikációs tartalmat önző célokra akarod használni. Amikor mondjuk hamis a hasonlatod, vagy üres a mögötte lévő üzenet. Másrészt keress olyan egyszerű példát, amivel még komfortos leszel, amit hitelesen tudsz képviselni, és amire tudod, hogy a közönséged is nyitott szívvel fog válaszolni.
Remélem ez a példa segít nektek is abban, hogy meglássátok az adatok bemutatásában rejlő kreatív lehetőségeket. Mert egy céges prezentációban, startup pitchben vagy akár tudományos konferencián is alkalmazható ez a technika. Próbáld megszelídíteni azokat az óriási, elvont számokat és tedd a bevételed, az elért eredményeket, a termékeddel kapcsolatos infókat minél megfoghatóbbá.
Ebben segíteni fog az, ha legközelebb, amikor adattal dolgozol, gondold végig, kikhez beszélsz, mi az a közös tudás, amire építhetsz, milyen közös szenvedélyek, félelmek, történetek kötnek össze benneteket. Mi a célod az adat megmutatásával? Ezek a kérdések is közelebb vihetnek ahhoz, hogy megtaláld a megfelelő hasonlatot, amely aztán a te adatodat is izgalmassá és érzékletesebbé teszi. Mert az adatok nem szárazak és unalmasak, ha megfelelően csomagoljuk.
Ha további példára vágysz, Jamie Olivertől itt leshetsz el néhány trükköt. Ha pedig segítségre van szükséged, hogyan teheted a prezentációidban szereplő adatokat érthetőbbé és emlékezetesebbé, akkor gyere el te is a prezentációs tréningünkre.
