Amikor azt mondjuk, történetmesélés, nem parttalan sztorizásra kell gondolni, hanem jókor jól felhasznált történetekre, amelyek nemcsak színesítik a mondandónkat, de hozzájárulnak az előadásunk sikeréhez. Ha az ember a storytellingre szakterületként tekint, és keresni kezd, számos szakirodalmat talál a témában. Ezek közül az egyik leghíresebb Carmine Gallo amerikai író, publicista, előadó könyve: Storytelling, A történetmesélés ereje. Szijártó Adrienn könyvajánlója.
Első olvasáskor zavartan félretettem Carmine Gallo könyvét. Túl sztorizósnak éreztem. Elvesztem a rengeteg név és történet szövevényes hálójában a közel négyszáz oldalon. Aztán hosszú hónapok után egy idézetet keresve újra elővettem, és akkor értettem meg, hogy a Storytelling semmiképpen nem az a könyv, amit egyszerre érdemes végig olvasni. Nem is az a könyv, amiből gyorsan és könnyen kiszedheti az ember a praktikákat és tippeket.
Inkább olyan, mint egy novelláskötet. Időről-időre elolvasok egy-egy történetet, ami lassan helyrekerül bennem, viszem magammal, és egy adott helyzetben felhasználom a levont konklúziót. Sok izgalmas gondolatot, kutatási eredményt gyűjtött össze Carmine Gallo, ami ugyan apró, de lényeges lépésekkel visz közelebb ahhoz, hogy megértsem, mitől is működnek jól a történetek.
Elhoztam nektek három olyan gondolatot Carmine Gallotól, amelyek segíthetnek titeket is jobb történetmesélőkké válni.
“A jó történetmesélők azzal keltik fel a figyelmünket, hogy megbontják az elvárt sémákat.”
Bill Gates 2015. január 5-én megivott egy pohár vizet, ami korábban szennyvíz volt. A sajtó azonnal felkapta az eseményt, és hamar címlapra került. Miért is? Mert amit tett, az meghökkentő volt, nem mindennapi. Talán azt is lehetne mondani, hogy hatásvadász, szenzációhajhász. Ugyanakkor egyetértek Carmine Galloval, miszerint Bill Gates megtalálja azt a finom egyensúlyt, amivel mégsem válik a tette üres show-elemmé. Azért működnek Bill Gates történetei és példái, mert hatékonyan hívja fel velük a figyelmet összetett problémákra. Mindig az üzenet szolgálatába állítja azokat, és nem öncélú polgárpukkasztás, amit tesz.
Nap mint nap számtalan inger és információ ér bennünket, ezért, ha azt szeretnénk, hogy az üzenetünk kiemelkedjen a többi közül, szembe kell menni a várakozásokkal, meg kell lepnünk a közönségünket. Carmine Gallo nagyon sok olyan történetet összegyűjtött, amelyek remek példái a sématörésnek, amik között, azt gondolom, mindenki megtalálhatja a saját előadói ízléséhez passzoló, inspiráló történetet.
“Az analógiák képesek bonyolult témákat is megvilágítani.”
A könyvben nagyon sok példát találunk, amikor előadók komplex fogalmakat olyan egyszerűen magyaráztak el, amik így a laikusok számára is könnyen érthetővé váltak. Személyes kedvencem dr. Ed Hallowell professzor története: Megmutatja, hogy egy orvosi szakkifejezést (ADHD) közönségtől függően milyen sokféleképpen lehet elmesélni. Példáiban szerepelnek autók, gyerekek, piknikezés, kertészkedés, a leghétköznapibb történeteken keresztül viszi a közönségét közelebb a fogalom megértéséhez. Így segíti a szülőket, pedagógusokat és tulajdonképpen az egész társadalmat, hogy jobban megértsék a betegségeket, és így jobban tudják segíteni egymást.
Mi is szeretünk az analógia (két dolog összehasonlítása) eszközével dolgozni. Hallgatóként legjobban azt szeretem bennük, hogy ellenben az absztrakt definíciókkal, a példák mindig megjelennek előttem, látom, hallom, érzem, ott vagyok a képben, és tovább velem maradnak. Előadóként izgalmas felfedezési utat, kreatív játékot jelent így újabb és újabb példákra bukkanni.
“Amit nem lehet összefoglalni egy boríték hátoldalán, az mehet a kukába.”
Mivel amerikai prezentációs szakkönyvről van szó, így persze elkerülhetetlen, hogy Steve Jobs neve ne kerüljön elő. A legmeglepőbb, hogy amikor azt hiszem, már minden történetet hallottam róla és “lelepleződött minden trükkje”, Carmine Gallo újra rácsodálkoztat arra, milyen összetett és izgalmas előadói karaktere volt Steve Jobsnak. Az biztos, hogy ha egyszerűsítésről beszélünk, akkor annak valóban ő az egyik legnagyobb mestere. Olyan tömör és erős mondatai voltak, amik ráadásul nemcsak angol nyelven működnek jól, hanem magyarul is. Azt mondja az iPod bemutatóján: “ezer dal a zsebedben” – ebben minden benne van.
A TED videók és amerikai előadók kapcsán gyakran találkozom azzal a megjegyzéssel, hogy persze angolul könnyebben lehet tömören és röviden fogalmazni, és a bullshit nem is tűnik annyira bullshitnek, mint magyarul. Bár sok szempontból én is azonosulni tudok ezzel a véleménnyel, ugyanakkor mindig arra ösztönözlek titeket, amikor együtt dolgozunk, hogy ez ne legyen mentség arra, hogy akkor elvesszünk a jól megszokott barokk körmondatokban. Egyszerűsíteni magyarul is lehet. Richard Bransont idézve: “a bonyolultság az ellenségünk. Bármelyik bolond képes komplikált dolgokat csinálni, egyszerűt sokkal nehezebb.” Hajrá, próbáld ki, hogy a lehető legkevesebb szóval mondd el a lehető legtöbbet.
Ha szeretnél megismerni történetmesélőket, akik fellobantják a tüzet, akik nevelnek, motiválnak, mozgalmakat indítanak el, akkor mindenképpen érdemes újra és újra kezedbe venni Carmine Gallo könyvét.
Neked ajánljunk ezt az írásunkat is, ami az online előadásokon is jól használható történetmesélési praktikákról szól:
https://impact-training.hu/tortenetek-az-online-eloadasaidon/
A Kapcsolódj – Prezentálj profin online is! e-bookunkban egy egész fejezetet szenteltünk a történeteknek, ajánljuk ezt is a figyelmedbe.
Ha pedig a személyes találkozások híve vagy, és egyik képzésünkön szeretnél több tapasztalatot gyűjteni a storytellingről, akkor a nyílt képzésünk Neked való!
