Emlékszem az első előadásomra, az egyetem tudományos diákköri konferenciáján (TDK) vettem részt. Pontosabban csak az előadás végére, mert annyira izgultam, hogy csoda, hogy egyáltalán meg tudtam szólalni. El is határoztam, hogy legközelebb nyugodtabb leszek. Kezdésnek jó, de kár, hogy nem ilyen egyszerű.

Zsiros Mihály vagyok, és videóinterjúkat készítek az emberi élet fordulópontjairól, hogy másoknak is segítsek fejlődni. Emellett a TV2 Akadémia műsorvezető és szerkesztő-riporter képzésének vagyok a hallgatója. 15 évig sportoltam versenyszerűen hosszútávfutóként, 10 évig pedig online marketinggel foglalkoztam, és több TEDx konferencián adódott lehetőségem előadni.

Az izgulás háttere

Mark Twain szerint kétféle ember létezik: aki izgul, és aki hazudik. Teljesen természetes, emberi érzés, hogy izgulunk téthelyzetben. A sok ránk néző szempár olyan, mintha mindenki ránk akarna támadni, de fordítsuk meg, és értékeljük a legnagyobb ajándékot, a figyelmüket!

Fontos tudni, hogy a túl nagy mértékű izgulás az, ami már negatívan hat a teljesítményünkre. Valamennyi még kell is ahhoz, hogy a legjobbat tudjuk nyújtani. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. Arousalnek hívják az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjét. Ha nagyon alacsony, akkor beszélünk apátiáról. Ez az az állapot, amikor valakit egyáltalán nem is érdekel az előadás. Ilyenkor a teljesítmény is alacsony lesz. Amikor túl magas az arousal szint, ezt az érzést ismerjük talán többen, blokkolóan hat ránk, lüktet a szívünk, akár izzadunk is. Ilyenkor sem lesz sikeres az előadás. A kettő közt található az ideális állapot, amit nekünk kell kitapasztalni. Ilyenkor az izgalom pont olyan mértékű, hogy segít, éberek vagyunk, teljes mértékben tudunk figyelni, de még nem gátol.

Mit tehetünk?

1. Felkészülés, a bizonytalan tényezők minimálisra csökkentése

Azzal kezdeném, hogy eleve csak a befolyásolható tényezőkre figyeljünk. Minek is agyalni azon, amire nincs ráhatásunk, például, hogy milyen idő lesz a rendezvény napján.

Amit lehet, tegyünk meg előre, hogy minél kevesebb váratlan tényező lehessen. Ha van rá mód, olyan szinten gyakoroljuk be az előadást, hogy még zaj mellett is könnyedén menjen. Ahogy mondani szokás, álmunkból felkeltve is…

Emellett tervezzük meg azt is, hol fogunk parkolni; kell-e még a helyszínen regisztrálni, pass-ot átvenni; mit fogunk enni, inni; hol található a legközelebbi mosdó; mikrofon lesz-e, kitől, mikor kapjuk meg, a presentert úgyszintén.

A ruhát még külön is megemlíteném. Válasszuk ki előre, legyen kipróbált darab, legyen kényelmes, legyen kimosva és kivasalva, ne reggel döbbenjünk rá az ellenkezőjére. Az is fontos tényező lehet, hogy mikroport esetén legyen mire felcsíptetni az adó egységet.

Ne okozzunk felesleges stresszt magunknak!

2. Relaxáció és mentális tréning

Gyakoroljuk az ellazult állapotot, legyen az a természetes.
Ha pedig sikerül ellazulni, tovább is fejleszthetjük a gyakorlatot. Az agy nem tudja megkülönböztetni, mi az, ami már megtörtént, és mi az, amit csak elképzeltünk. Így ha előre imagináljuk az előadást a kívánt módon, élőben már rutinnak fog tűnni. Érdemes ezt ebben az ellazult állapotban végezni, és minél élethűbben elképzelni, a hangokat, illatokat is figyeljük meg. Akár menjünk el személyesen is megnézni a helyszínt az előadás előtt.

3. Pozitív belső beszéd

Alakítsunk ki pozitív mondatokat magunkban, hisz szavaink is hatnak ránk. Figyeljünk rá, hogy pontosan fogalmazzunk. Például ha „borzalmasan jó előadást” kívánunk, ne csodálkozzunk, ha borzalmas is lesz.

Előfordul, hogy régi mintáink által előjönnek még negatív gondolatok. Ilyenkor én azt mondom magamnak, “megengedem, hiszen ez egy emberi érzés, és én is ember vagyok, de ezzel a lendülettel el is elengedem”. És kicserélem egy pozitívra. A trükk lényege, hogy az agy egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni.  

4. Hangolódás

Ha volt már egy emlékezetes, jól sikerült előadásunk, később is felhasználhatjuk. A következő nyilvános beszéd előtt menjünk egy csendes helyre, akár zárjuk magunkra a wc-ajtót. (Dr. Márky Ádám, akitől többek között relaxációt tanultam, még azt is kiírta, hogy használaton kívül, hogy biztosan ne nyisson be senki.) Itt üljünk le egy kényelmes pozícióba, csukjuk be a szemünket, lazuljunk el, és képzeljük el ezt az emlékezetes előadást, éljük át. Miután megvan, engedjük el a képet, de tartsuk meg ezt a jó érzést. Végül ezzel a jó érzéssel képzeljük el, hogy kimegyünk a színpadra és elkezdjük az előadást.

5. Power posing

A kutatások azt mondják, testbeszédünk (is) alakítja, hogy kik vagyunk. Azaz, ha egy magabiztos testtartást veszünk fel, akkor a színpadon is azok leszünk. Erről szól Amy Cuddy népszerű TED-előadása. Ő 2 percet javasol eltölteni egy domináns pozícióban, például két kezünket magasba emelve, mint a győztes sportolók.  

6. Zene

Több előnyös hatása is lehet a zenének. Sportolókat is sokszor látni bemelegítés közben zenét hallgatni.
Először is a számunkra megfelelő ritmusú zene segíthet elérni a már korábban említett optimális arousal szintet.

Aztán maga a zene szövege is lehet motiváló, és elindíthat egy pozitív belső beszédet, amiről feljebb írtam. Végül még egy trükk. Elsőre én sem gondoltam, de bevált. Egyfajta figyelemgyakorlat. Hallgassunk egy instrumentális dalt, és próbáljuk megszámolni, hány hangszer szólal meg. Megnyugtat, és elmúlik az izgulás.

7. Lélegezz!

Szintén egy egyszerű technika. Magamban azt mondom, hogy “nyugodtan, egyenletesen lélegzem”. És ezzel egy időben ténylegesen figyelek is a légzésemre.

8. Feszültséglevezetés a színpadon – ha mégis beüt a krach

Tudjuk, hogy menet közben is tudunk változtatni, cselekedni. Jót tehet egy kis mozgás, pár lépés a beszéd közben. A presenter fogása is oldhatja a feszültséget. Ha pedig nem használunk ilyen eszközt, jó alternatíva egy egyszerű gémkapocs. Farzsebre helyezve bármikor elővehető, és két ujj között láthatatlan marad a közönség számára.

9. Beépített emberek

Egy mosolygó szempár megnyugtató tud lenni. Amennyiben ismerős is ülni fog a közönség soraiban, keressük időről időre a tekintetét, és tudatosítsuk, hogy ide bármikor visszatérhetünk.
Amennyiben kérdésekre is adnak időt az előadás végén, szintén segítség lehet egy előre megbeszélt kérdés egy ismerőstől, amire begyakorolhatjuk a választ.

+1. Csak hagyjuk, hogy a lehető legjobban sikerüljön!

Az egyetlen, aki meggátolhat minket a sikeres szereplésben, kizárólag mi saját magunk vagyunk. Ha azt gondoljuk, nehéz lesz, túlságosan izgulni fogunk, akkor biztosan úgy fog történni. Élvezzük inkább!
A legfontosabb, hogy hagyjuk! Ne akarjuk. Csak hagyjuk!

A fenti pontokra menüként tekintsünk, lehetőségekként. Próbáljuk ki ezeket, és ami működik, beválik, használjuk. De akár újakat is fejleszthetünk.

Ha te is fejlődnél előadóként, akkor gyere el a szeptember 25-én induló online kiscsoportos előadástechnika képzésünkre! Még vannak szabad helyek!